A haza út. 12.fejezet

Elindultunk haza. Kicsit szomorú voltam, hisz lehet, hogy nem látom többé Kariont. Tudtam, hogy vonzódok hozzá, de nem gondoltam volna, hogy ennyire. Remélem, hogy ez csak egy hullám völgy. Gondoltam magamban. Persze, hogy szomorú vagyok ezt Tiana hercegnő is észre vette.:
-Gracy, mi a baj?-Kérdezte megdöbbenve a hercegnő.
-Semmi nincs, jól vagyok.
-Gracy! Látom, hogy van valami, mondd el, mi bánt!
-Tényleg nincs semmi!
-Gracy! látom, hogy van valami! Mint a Hercegnőd, parancsolom hogy mondd el!-Mondta poénkodva és próbált vigasztalni.
-Hát jó. Karion.
-Tán meg bántott, hogy miatta szomorkodsz?
-Nem dehogy, egész végig nagyon kedves volt velem. Ez itt a baj...
-Csak nem....??? Bele szerettél?
-Az kicsit túlzás lenne, hogy bele szerettem, csak úgy érzem vonzódom hozzá.És félek attól, hogy nem látom többé..
-Jaj Gracy! Ne bánkódj, biztos látni fogod még.
Időközben hazaértünk, a jó hosszú után.
Lionel várt minket a kapunál, ugyan is az őr értesítette a várost, hogy közeledünk. Lionel megölelte a húgát és így szólt.:
-Istenem, de jó téged újra látni édes húgom.
-Téged is! De most megyek anyámat már nagyon szeretném látni! Majd később beszélünk Lionel.
ezze elment a hercegnő.
Lionel rám nézett és mélyen mosolygott.majd így szólt.:
-Jó újra látni Garcy!
Majd megölelt. A gondolatok össze kavarodtak bennem. Vissza öleltem... Hosszan öleltük egymást. Nem tudtam mit gondoljak, hisz az úton azt mondtam vonzódok Karionhoz. De úgy érzem Lionelhez is. Mi történik velem?? Sírva fakadtam....
-Mi a baj Gracy?-kérdezte Lionel.
-Jaj, semmi, csak jó újra látni...
Hazugság után hazugság, istenem mit tettem, hogy mászom ki ebből? gondoltam magamban
Vissza mentünk a palotába. Bajd a királynő a tiszteletemre és a lánya tiszteletére Bált rendezett.
Gyönyörű ruhába öltöztettek. Majd lementem a bál terembe. Ott várt Lionel. Majd fel kért táncolni.
-Tudod Gracy, ma este különösen gyönyörű vagy.
Én csak mosolyogtam. Jól estek Lionel bókjai. Jól éreztem magam vele. De egyszer csak eszembe jutott Karion. Elgondolkodtam.... Úgy éreztem Loinel mintha fontosabb lenne számomra. De Karion olyan kedves volt hozzám, és izmos, és... és... olyan helyes..Ismételten össze kavarodtam... Istenem, milyen hülyén éreztem magam akkor abban a pillanatban... Nem tudtam mi tévő legyek. Táncoltunk tovább, és mintha Kariont láttam volna meg a tömegben.Elgondolkodtam... Nem lehet ő hisz ő vérfarkas és ő ilyenkor át van változva... Nem értem... biztos csak megint képzelődtem... Majd később ismét megpillantottam Kariont. Oda mentem hozzá. Lionel csak nézett hová megyek. Látta, hogy egy fiúhoz mentem.... Megszólítottam.:
-Karion? Te vagy az?
-Szia Gracy!
-Hát te hogy kerülsz ide?
-Hát azt nem mondtam, hogy van olyan szerünk, ami segít 1 éjszakára ember lenni...
-Értem, de akkor sem értem hogy,hogy-hogy itt vagy....
-Tiana meghívott, jöttem ahogy tudtam.
Amint kimondta megjelent Tiana egyik legjobb barátnője, Amelia. Karion elkezdett vele beszélgetni... Nem értettem semmit. pedig olyan kedves volt velem... Nem értem... Gondoltam magamban.
Attól a perctől fogva Karionalig akart észre venni.. Nem értettem semmit se. Az erdőben olyan más volt. Azt hittem jóban vagyunk annyira, hogy szóba álljunk egymással, mint a barátok szokták. Kicsit összetörtem. kimentem a szökőkúthoz és leültem a peremére. Eléggé elszomorított Karion. Lionel észre vette, hogy kimentem. utánam jött. Kérdezte mi a baj.: