5.Fejezet
Mikor oda értem a kapuhoz lábam alatt füst volt.Amikor beértem az udvarra minden olyan sötét volt.
Mindent olyan sötétnek éreztem.Még a saját lélegzetemet is.Egyszerűen el szállt belőlem a fény.Nem tudtam mi ez. Azért, hogy ne legyek feltűnő beöltöztem boszorkánynak.Azért mindegyik boszorkány megnézett engem,gondolom érezték, hogy velem nincs valami rendben.
Biztos érezték a félelmem.Hihetetlen!Mindegyik boszorka különböző, de valahogy még is egyformák.Ez hogy lehet?Miközben mentem tovább egyszer csak megláttam azt a boszorkányt aki kell nekem.Vagyis csak a nyaklánca kell.Gyönyörű hosszú fürtjei voltak.De a tekintete...olyan bosszú szomjas volt mintha valaki megbántotta volna. Szép lassan mentem tovább,és próbáltam eltakarni az érzelmeimet.Egy ideig bevált. de mikor az egyik ajtón be akartam menni, és mikor kinyitottam az ajtót pont akkor jött ki egy denevér.A szív bajt hozta rám, annyira megijedtem.
Lassan nyugtattam magam.És mentem tovább...Mikor bementem a kastélyba nagyon néztek engem a boszorkányok.Láttam rajtuk, hogy látják a félelmem.Mikor senki sem figyelt én elbújtam az egyik szekrénybe.Mikor már besötétedett kijöttem és megkerestem a legszebb boszorkány szobáját.Egy kis idő után már meg is találtam.De mikor résnyire kinyitottam az ajtót akkor láttam hogy a boszi még ébren van.Mikor elment a gardróbjába, én belopóztam és gyorsan az ágya alá bújtam.Mikor már elaludt, kijöttem az ágya alól, és megnéztem nincs e véletlen a nyakában.De szerencsémre nem volt ott.Így hát meg kellet keresnem.Első sorban megnéztem a gardróbjába.De nem volt ott.Pedig mindenütt megnéztem.Megnéztem az éjjeli szekrényében.És ott volt.Szép lassan kivettem a fiókból és zsebre tettem.Kimentem a szobájából,a kastélyból,és az udvarról.
Miután megszereztem a nyakláncot ki futottam a boszorkányok tanyájáról.És oda mentem Lionel-hez.
-Na végre Gracy!Azt hittem már sosem jössz!
-Nyugi már!Itt vagyok, és mehetünk.
-Fú ha , oké!De most húzzuk el a csíkot!
-Szerintem is.
Az vissza vezető úton kicsit el gonolkoztam azon, hogy mit fog majd szólni a boszi.
Mikor vissza értünk a városban Aqua keresett engem.
-Gracy!Itt az idő, hogy teljesítsd azt amiért jöttél.
-És mi lenne az?
-Meg kell mentened a királynő leányát a vámpírok karmai közül!
-És merre kezdjem?
-A vámpírok birodalma Délre van.Arra kell menned.És ha vissza értél akkor majd el űzzük a szellemet ami kísért téged!
-Rendben.
-Most menj!Sok utat kell még megtenned!
Mikor elindultam kicsit fáradt voltam már, de mentem tovább és tovább. Nem adtam fel mert ha vissza érek örömmel fognak üdvözölni.Ez vezérelt engem.Mikor már mentem 2 mérföldet úgy döntöttem, hogy megállok pihenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése